Végrehajtó, vagy bíróság által, illetve büntető eljárás során okozott károk
Az önálló bírósági végrehajtó a végrehajtói működése körében, illetőleg az eljárása során okozott kárért kártérítésre és személyiségi jogsértésért sérelemdíj megfizetésére a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint köteles. A károk megtérítésének fedezésére a végrehajtó köteles felelősségbiztosítást kötni, és azt a végrehajtói működésének tartama alatt fenntartani. Az önálló bírósági végrehajtó által okozott kár tekintetében a peres eljárást a személyes felelősséggel bíró önálló bírósági végrehajtó ellen kell megindítani az eljárás lefolytatására illetékes törvényszék előtt.
Amennyiben fentiektől eltérően megyei (fővárosi) bírósági végrehajtók károkozó magatartásával kapcsolatosan merül fel kártérítési igény, úgy kiemelendő, hogy ebben az esetben a bíróságot kell perelni.
A bírósági jogkörben okozott károk megtérítése iránti igényeket polgári peres úton lehet érvényesíteni, amennyiben az eredeti állapot helyreállítása nem lehetséges, vagy azt a károsult alapos okkal nem kívánja. Az adott ügyben eljárt bírósággal szembeni kártérítési követelés esetében az illetékes törvényszék előtt kell megindítani az eljárást.
Önmagában azonban azon körülmény, hogy egy bírói határozat utóbb tévesnek, vagy törvénysértőnek bizonyult, nem vezethet annak megállapítására, hogy a meghozatalában közreműködő bíró vétkes magatartást tanúsított, erre csak a nyilvánvaló és kirívó jogsértések esetén van jogi lehetőség.
Ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az ügyet nem bírálhatja el az a bíróság, amely ellen keresetet terjesztettek elő, ezért az eljárási rend alapján szükség esetén a kijelölési szabályokat kell alkalmazni. Amennyiben a kárt törvényszéki hatáskörű bíróság okozta, úgy a kártérítési per lefolytatására illetékes törvényszéket az ítélőtáblának kell kijelölnie. Egyéb esetben a kijelölésről a Kúria dönt.
A büntetőeljárás során az eljárást lefolytató szervek által okozott károkért való felelősség megállapításának alapvető feltétele, hogy a bekövetkezett kár és az adott intézkedés között bizonyítható-e az okozati összefüggés, ha igen, úgy – feltéve, hogy nincs megegyezés a felek között – nem marad más út, mint a bíróság előtti igényérvényesítés.
Kártalanítás jár az előzetes letartóztatásért, a házi őrizetért és az ideiglenes kényszergyógykezelésért, ha a nyomozást azért szüntették meg, mert a cselekmény nem bűncselekmény, a nyomozás adatai alapján nem volt megállapítható bűncselekmény elkövetése, nem a gyanúsított követte el a bűncselekményt, vagy a nyomozás adatai alapján ez nem állapítható meg, büntethetőséget kizáró ok áll fenn, elévülés miatt az eljárás nem folytatható, vagy a cselekményt jogerősen már elbírálták.
Ugyanígy kártalanítás jár a fentiekért, ha a bíróság a terheltet felmentette, vagy az eljárást a büntethetőség elévülése, magánindítvány, feljelentés, kívánat, törvényes vád hiánya, vagy vádelejtés, illetve korábbi jogerős elbírálás miatt szüntette meg, de akkor is, ha a terhelt bűnösségét jogerősen megállapították, de nem került kiszabásra szabadságvesztés, közérdekű munka, pénzbüntetés, vagy kiutasítás.
Mindezeken túlmenően, ha a bíróság a terhelt bűnösségét jogerős határozatában megállapította, kártalanítás jár az előzetes letartóztatásért és a házi őrizetért, ha azok időtartama meghaladja a jogerősen kiszabott szabadságvesztés, közérdekű munka, vagy javítóintézeti nevelés időtartamát, vagy a pénzbüntetés napi tételeinek számát.
Fenti esetekben a károkozásért való felelősséget akkor lehet megállapítani, ha a kárt közigazgatási jogalkalmazó tevékenységgel vagy annak elmulasztásával okozták és a kárt rendes jogorvoslattal nem lehetett elhárítani.
Mindezeken túlmenően általános gyakorlattá vált, hogy a közigazgatási jogkörben okozott károk esetében nem csak korrigálni kell a téves döntést, hanem az esetlegesen okozott hátrányok következményeit is vállalni kell.
- Van-e különbség, ha bírósági, vagy önálló bírósági végrehajtó okozta a kárt?
- A jogellenesen lefoglalt vagyontárgyakban bekövetkezett károkért ki és milyen mértékben felel?
- Mi a teendő, ha több időt töltött előzetesben, mint amennyi az ítéletben kiszabott büntetés időtartama?
- Kivel szemben és hogyan lehet érvényesíteni a bv. intézeteken belüli elhelyezés során keletkezett károkat?
- A bíróság által okozott károkat ki téríti meg?
- Mennyi az esélye egy kártérítési pernek a bírósággal szemben?