Sérelemdíj

Akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. A sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire – különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatározására és a kimentés módjára – a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem  szükséges. A sérelemdíj mértékét a bíróság egy összegben határozza meg. Aki személyiségi jogainak megsértéséből eredően kárt szenved, a jogellenesen okozott károkért való felelősség szabályai szerint követelheti a jogsértőtől kárának megtérítését.

Nem vagyoni jellegű az a sérelem, vagy kár, ami a károsult személyiségi jogainak a sérelme következtében alakult ki. Amennyiben a személyiségi jogsértés ténye megalapozottan igazolható, úgy a sérelemdíj jogalapjának a megállapításához egyéb hátrányra vonatkozó külön bizonyítás lefolytatása nem szükséges, az összegszerűség pedig bírói mérlegelés kérdése.

A sérelemdíj vonatkozásában a bíróságnak azt kell mérlegelnie, hogy a nem vagyoni sérelem a polgári jogban a személyhez fűződő jogok megsértéséért járó felelősség alakzata, amelynek körében a jogellenesség a személyhez fűződő valamely jog megsértésében áll. A személyiségi jogi védelem alá eső személyhez fűződő jogok körébe tartozik például – a felsorolás nagy terjedelme miatt csak néhányat említve – az élet, a testi épség és az egészség védelme, a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás védelme, a személy hátrányos megkülönböztetésének tilalma, a becsület és a jó hírnév védelme, a magántitok és a személyes adatok védelme, a névviseléshez való jogvédelme, a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog védelme.

A sérelemdíj az elszenvedett sérelem kompenzálása érdekében pénzben fejezi ki azt, amit nem lehet pénzben kifejezni. A pénzbeli kártérítésnek a nem vagyoni károknál az a funkciója, hogy az elszenvedett sérelem hozzávetőleges kiegyensúlyozásáról olyan vagyoni szolgáltatás nyújtásával gondoskodjon, amely az elszenvedett sérelemért körülbelül egyenértékű másnemű előnyt nyújt.

Ilyen módon a sérelemdíj a személyiségvédelmet szolgálja, tehát amennyiben személyiségi jog sérül, úgy ennek a sérelemnek a lehetőségek szerinti kompenzálása válik elsődleges szemponttá a nem vagyoni kártérítés megállapításánál.

A bírói gyakorlat alkalmazkodott a jelenlegihez képest korábban sokkal hiányosabban szabályozott jogi környezethez, mindamellett meglehetősen eltérő döntések születnek ebben a kérdésben, jóllehet rendkívül nehéz pontosan meghatározni, hogy egyes sérelmek milyen mértékű összegszerűségben fejezhetőek ki. Minden élethelyzetben egyedi vizsgálat szükséges és indokolt, az adott piaci-, ár- és értékviszonyok, valamint a ténylegesen bekövetkezett kár meghatározása alapján.

Maradandó fogyatékosság, vagy súlyos egészségromlás esetén viszonylag magas összegeket állapíthat meg a bíróság, de ez függ a károsult összes életkörülményeitől és a tényleges károk mértékétől. Minden esetben egyedileg mérlegel az eljáró bíróság, az adott ügy összes körülményeit figyelembe véve. 

  • Családtag tanúskodhat-e a károsult személyiségi jogához fűződő kárral kapcsolatosan?
  • Milyen mértékű kártérítési járhat egyes személyiségi jogi sérelmek esetében?
  • Megtéríthető-e az érzelmi élet megváltozása, megsemmisülése miatt bekövetkezett hátrány?
  • Lehet-e engedményezni a sérelemdíj iránti követelést?

.