Munkahelyi, üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés

Munkavégzés során még a kellő figyelem tanúsítása mellett is előfordul, hogy személyi sérüléssel járó baleset történik, ugyanakkor minden munkáltatónak kötelessége a biztonságos munkavégzés feltételeinek a megteremte. Az ilyen károkozások esetében a munkáltató vétkességére, felróhatóságára tekintet nélkül felel.

Üzemi baleset az a baleset, amely a munkavállalót a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri, de üzeminek minősül az a baleset is, amelyet a munkavállaló munkába vagy onnan a lakására, szállására menet közben szenved el. Úgyszintén az a baleset is üzeminek minősül, ami munkavállalót közcélú munka végzése (életmentés, baleset- és katasztrófa-elhárítás, vagy véradás) közben, vagy társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során a keresőképtelenségének vagy rokkantságának, továbbá az egészségkárosodás mértékének, rehabilitálhatóságának az elbírálása céljából elrendelt, illetőleg a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte.

Mindezzel szemben foglalkozási megbetegedés az a betegség, amely a munkavállaló foglalkozásának a különös veszélye folytán keletkezett azzal együtt, hogy az ilyen jellegű megbetegedés is üzemi balesetnek minősül.

Nem minősül üzemi balesetnek az a baleset, ami kizárólag a sérült ittassága miatt, munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás során történt, de akkor sem üzemi balesetről van szó, ha az a lakásról munkába, illetve munkából lakásra menet közben, indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt.

Minden esetben szükséges azonban a baleset üzemi jellegének a megállapítása és az erre alapuló igény elbírálása. A megállapítható kártérítés összegszerűségének mértéke nem függ a jogalaptól, de annak hiányában nem érvényesíthető a követelés. Amennyiben nem kerül megállapításra a baleset üzemi jellege, úgy az elbíráláshoz szükséges adatok birtokában és azok ismeretében, meglévő indokoltság esetén bíróság pótolhatja az adott jognyilatkozatot.

Ezekben az esetekben a baleseti egészségügyi szolgáltatásra, a baleseti táppénzre és a baleseti járadékra vonatkozó jogosultság feltétele az, hogy a munkavállaló aktív társadalombiztosítási jogviszonnyal rendelkezzen, ugyanakkor a bekövetkezett teljes kár munkáltató általi megtérítését ezen feltételrendszer nem szükségszerűen érinti. 

• Milyen mértékben köteles a munkáltató megtéríteni az üzemi baleset következményeit?
• Számít-e az, hogy milyen biztosítása van a munkáltatónak?
• A kialakult munkaképesség csökkenés milyen mértékben befolyásolja a kárt?
• Mi az az úti baleset?
• Kizárható-e a munkáltató felelőssége?

.