Közlekedési balesetek

Minden baleset több különböző, egymástól független tényező együttes következményeként kialakult végső állapot. Ha közlekedési baleset során Ön, az utasa, vagy a járműve megsérült, akkor a bekövetkezett kár megtérítésének módja és mikéntje az elsődleges szempont, függően attól, hogy idegenhibás, vagy sajáthibás volt a káresemény. Idegenhibás eseményről akkor beszélünk, ha a bekövetkezett káresemény a másik fél magatartásával áll okozati összefüggésben, míg sajáthibás káresemény az, amikor a biztosított maga okozta a balesetet. 

Idegenhibás káresemény esetén érvényesíthető többek között a járművel kapcsolatos kár, ami lehet javítási költség, forgalmi értékcsökkenés, vagy ha gazdaságosan nem javítható, azaz gazdasági totálkáros a közlekedési eszköz, akkor a forgalmi érték, és a roncsérték különbözete, de követelhető a személyi sérüléssel kapcsolatos igény, a dologi károk, a költségek, gépjármű bérleti díj, jövedelemveszteség, valamint 2014. március 15-től sérelemdíj, az ezt megelőző időszakban keletkezett károk esetében pedig – az elévülési időn belül – a nem vagyoni kár.

Sajáthibás biztosítási eseménynél mindezzel szemben kizárólag a biztosítási szerződésbe foglalt és a biztosító által vállalt kockázatok körét lehetséges megalapozottan követelni. Ez minden esetben egyedileg kerül meghatározásra a biztosítási szerződés megkötése során, ezért az ilyen igények érvényesíthetőségének feltételeit egyedileg kell vizsgálni.

•  Mi az a veszélyes üzemi felelősség?
• Hogyan bizonyítható, hogy mi történt?
• Milyen összegben állapítható meg a bekövetkezett kár mértéke?
• Jár-e kártérítés akkor, ha a károkozónak nincs érvényes kötelező felelősségbiztosítása, vagy külföldön történt a baleset, illetve ki és hogyan fizeti meg ezeket?
• Ki téríti meg az úton lévő kátyúk miatt keletkezett károkat?
• Ki téríti meg a vadászható állatok által okozott károkat?
• Ki téríti meg a háziállatok által okozott károkat?
• Jövedelemveszteség, vagy bérautó igény?

.