Kártérítés vagy kártalanítás, megtérítés módja

A felelősségi rendszerünk a jogellenesség szempontjából felosztható a bekövetkezett kár megtérítésének ellentételezéseként egyrészt a kártérítésre, másrészt a kártalanításra.

Kártérítés esetén a károkozó magatartása mindig jogellenes, míg kártalanításról akkor van szó, ha a kár bekövetkezése jogszerű magatartás eredménye. Jogszerű az, amit jogszabály nem tilt, vagy kifejezetten megenged (pl.: jogos védelem, szükséghelyzet, kisajátítás, szolgalmi jog gyakorlásának esete, vagy a károsult beleegyezése esetében).

A kártalanítás, mint kárfelelősségi alakzat objektív jellegű, tehát független a felróhatóságtól. Ha jogszabály a jogszerűen okozott kárért kártalanítási kötelezettséget ír elő, a kártalanítás módjára és mértékére a kártérítésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

A károkozó a károsult teljes kárát köteles megtéríteni, e körben a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést, az elmaradt vagyoni előnyt és a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket is. A kártérítést csökkenteni kell a károsultnak a károkozásból származó vagyoni előnyével, kivéve, ha ez az eset körülményeire tekintettel nem indokolt.

A kárt elsősorban pénzben kell megtéríteni, kivéve, ha a körülmények a kár természetben való megtérítését indokolják. Kártérítésként a jövőben rendszeresen felmerülő károk megtérítésére járadékot is meg lehet állapítani. Ebben az esetben a bíróság időszakonként visszatérően előre fizetendő, meghatározott összegű járadékot határozhat meg.

A károsult köteles bizonyítani a károkozó magatartás jogellenességét, a kár bekövetkeztét, valamint annak mértékét és a kettő közötti okozati összefüggést. A károkozó mentesülésére adhat okot, ha bizonyítani tudja, hogy magatartása nem volt felróható.

Kármegosztásra adhat okot a károsulti közrehatás, e körben a károsult részéről a kármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettség elmulasztása. Ezen kötelezettség felróható megszegése miatt keletkezett károkat a károkozó nem köteles megtéríteni.

A kártérítés a károsodás bekövetkeztekor nyomban esedékes. Ennek jelentősége van egyrészt a késedelmi kamat kezdő időpontjának a meghatározása során, másrészt a követelés elévülése és a járadékok meghatározása, továbbá a korábban történt esetleges részteljesítések megítélése szempontjából. 

  • Jogos, vagy jogellenes volt a károkozás?
  • Mikor évül el a kártérítési követelés?
  • Milyen speciális felelősségi alakzatok ismertek? -> 6. könyv XXVII. cím <-

.