Vezető tisztségviselő kizárása, felelőssége

Közkereseti és betéti társaság kivételével vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet.

A vezető tisztségviselő a társaság belső működése körében a társasággal, annak testületeivel, más tisztségviselőivel kapcsolatos feladatait csak személyesen láthatja el, képviseletnek nincs helye.

Jogi személyiségű társaságoknál (Kft., Zrt., Nyrt.) nem szükségszerű, hogy a vezető tisztségviselő a társaság tagja is legyen.

Akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült.

Akit jogerős bírói ítélettel a vezető tisztség gyakorlásától eltiltottak, e tilalom hatálya alatt nem lehet vezető tisztségviselő.

Akit valamely más foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységet főtevékenységként folytató gazdasági társaságban.

A gazdasági társaságnak megszüntetési eljárás során való törlését követő öt évig nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztségviselője az a személy, aki a megszüntetési eljárás megindításának időpontjában, a törlés évében, vagy a törlést megelőző évben a gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tag volt.

Nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztségviselője az a személy, akinek – mint a jogutód nélkül megszűnt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjének, kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tulajdonosának – felelősségét a jogutód nélküli megszüntetést eredményező eljárás során ki nem elégített követelésekért a bíróság a Cstv. vagy a Ctv. alapján indított eljárásban jogerősen megállapította, és a jogerős bírósági határozat szerinti helytállási kötelezettség alapján a fizetési kötelezettségeit nem teljesítette.

Nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője, akivel szemben a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásban pénzbírságot szabott ki, és jogerős bírósági határozat szerinti fizetési kötelezettségét nem teljesítette.

Nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője az a személy, aki valamely társaságból tagként kilépett, és a tagsági jogviszonya megszűnésétől számított ötéves határidőn belül felmerült és a társaságnak harmadik személlyel szemben fennálló, de még a kilépő tag tagsági jogviszonya alatt keletkezett tartozásaiért való felelősségének nem tett eleget.

A tilalom hatálya az előzőek szerinti esetekben a végrehajtási eljárás időtartama és az annak eredménytelenségétől számított öt év.

E tekintetben eredménytelennek minősül a végrehajtási eljárás, ha a bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározott végrehajtói letiltás nem vezet eredményre és az adósnak nincs a bírósági végrehajtásról szóló törvény alapján lefoglalható vagyontárgya. Ezek fennállásáról a végrehajtó elektronikus úton értesíti a cégbíróságot.

Helyettesíthető-e a vezető tisztségviselő?

A vezető tisztségviselők az ügyek meghatározott csoportjaira nézve a gazdasági társaság munkavállalóit képviseleti joggal ruházhatják fel, de a társasággal. Ez azt jelenti, hogy a meghatalmazásban az ellátandó ügyet, ügyek csoportját részletesen meg kell jelölni, tehát vezető képviselő nem adhat meghatalmazást általános képviseletre.

Ha törvény vagy a társasági szerződés másként nem rendelkezik, a vezető tisztségviselők és a cégvezető cégjegyzési joga – a bankszámla feletti rendelkezés tekintetében is – önálló.

Az egyéb képviselők (vagyis a képviseleti joggal felruházott személy, aki nem vezető tisztségviselő) cégjegyzésének érvényességéhez pedig két képviseleti joggal rendelkező személy együttes aláírására van szükség.

A társasági szerződés úgy is rendelkezhet, hogy meghatározott munkakört betöltő munkavállaló cégjegyzési joga önálló. 

Vezető tisztségviselők felelőssége:

A vezető tisztségviselők a polgári jog általános szabályai szerint felelnek a gazdasági társasággal szemben a jogszabályok, a társasági szerződés, illetve a gazdasági társaság legfőbb szerve által hozott határozatok, illetve ügyvezetési kötelezettségeik felróható megszegésével a társaságnak okozott károkért.

Az előzőekben felsorolt esetekben a polgári jogi felelősségi szabályok alkalmazandóak akkor is, amikor a vezető tisztségviselő munkajogviszony keretében látja el feladatát, vagyis a munkajog viszonylag korlátozottabb felelősségének szabályai nem alkalmazhatóak.

Együttes képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselők, illetve testületi ügyvezetés esetén a vezető tisztségviselők gazdasági társasággal szembeni kártérítési felelőssége a [Ptk.] közös károkozásra vonatkozó szabályai szerint egyetemleges. Ha a kárt a testületi ügyvezetés határozata okozta, mentesül a felelősség alól az a tag, aki a döntésben nem vett részt, vagy a határozat ellen szavazott.

A gazdasági társaság alapításának, a társasági szerződés módosításának, a cégjegyzékbe bejegyzett jogoknak, tényeknek és adatoknak és ezek változásának, valamint törvényben előírt más adatoknak a cégbírósági bejelentése a vezető tisztségviselők kötelezettsége.

A vezető tisztségviselők korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a társasággal szemben azokért a károkért, amelyek a bejelentett adat, jog vagy tény valótlanságából, illetve a bejelentés késedelméből vagy elmulasztásából származnak, ideértve azt is, ha a számviteli törvény szerinti beszámoló, valamint a kapcsolódó üzleti jelentés összeállítása és nyilvánosságra hozatala nem a számviteli törvény előírásainak megfelelően történt. 

A vezető tisztségviselő tevékenységéért való felelősség:

A társaság felelős azért a kárért, amelyet vezető tisztségviselője e jogkörében eljárva harmadik személynek okozott.

A vezető tisztségviselő a társasággal szemben a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szerint felel, kivéve, ha biztonyítja, hogy ellenőrzési körén kívül eső körülmény okozta a kárt, vagy ha a szerződésszegést okozó körülmény a szerződéskötés időpontjában nem volt előrelátható, illetve ha nem volt elvárható hogy kárt elkerülje, vagy elhárítsa.

Amennyiben a károsult bíróság előtt bizonyítani tudja, hogy a vezető tisztségviselő szándékosan és súlyosan gondatlanul megvalósított magatartásával okozta a kárát, akkor a károsult közvetlenül a vezető tizstságviesalővel szemben is érvényesítheti kárigényét.

Vezető tisztségviselő felelőssége fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet esetén:

A gazdasági társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet bekövetkeztét követően, a vezető tisztségviselő(k) ügyvezetési feladatai(ka)t a társaság hitelezői érdekeinek elsődlegessége alapján köteles(ek) ellátni.

A [Ptk.] kimondja, hogy ha a gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a társaság vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő a társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.

A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a gazdálkodó szervezet vezetői előre látták vagy ésszerűen előre láthatták, hogy a gazdálkodó szervezet nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket. Ha többen közösen okoztak kárt, felelősségük egyetemleges.

.